Ez egy vendég poszt lesz, mert ehhez az időszakhoz nem nagyon értek, és nem is gyűjtési területem. Ráadásul barátom Csontó Sándor (Arabsanyi) tökéletes választás volt. Imádja, és érti ezt a korszakot. Nagyon otthonosan mozog e korszak, mozi és múlató világában. Szakértő, gyűjtő, szóval nehezebben találtam volna jobb embert nála. Persze ezzel ő biztosan vitatkozna, de most nem rangsort szeretnék készíteni.
HATOSFOGAT rácsplakát M:kb. 30×90cm, Gr:Muskovszky László, 1941. Grund ny. lito
„Várhatsz rám, kedvesem, postakocsin érkezem. Elmesélem, mi történt velem.” Végre egy valódi western – nyerítenek fel a vén gebék és sprintelni kezdenek, mint telivér korukban! Ha a műfaj legjobbjait keressük, akkor valóban az elsők között kell megemlítenünk a Hatosfogatot. John Ford, a háború előtti amerikai filmipar egyik legnagyobb hatású alakja, négyszeres Oscar díjas rendező, a „western pápája”. Munkáit biztos színészvezetés, feszes dramaturgia, látványos és mozgalmas jelenetek jellemezték. 140 produkció közül csak néhányat említsünk: Aki megölte Liberty Valance-t; Az üldözők; Mogambo; Érik a gyümölcs; A nyugodt férfi; Hová lettél drága völgyünk?;
Fordnak a Hatosfogat volt az első hangos vadnyugati akció filmje, ami vitathatatlanul klasszikus munka 1939 óta. Főszereplőnek barátját, John Wayne-t szemelte ki, aki ezzel az alakítással rögvest a filmcsillagok közé emelkedett. John&John szinte összenőttek, mert ahány év barátság, annyi film kísérte közös pályafutásukat. Wayne 1941 februárjában már a hazai mozgóképszínházakban mosolygott sármosan a nézőkre, rabul ejtve a női szíveket és eltiporva az apacsokat. Ezt a pillanatot ragadta meg remekül a plakáttervező, grafikus Muskovszky László. A filmszínész megnyerő arcával és a száguldó postakocsi látványával találkozott a közönség a hirdetőoszlopokon, a villamosokon, a mozikban akkor – amikor a szittya medikus álarcos bálon technikai akadályok miatt a magyar filmhíradó nem készíthetett felvételeket. A televíziónézőknek a Hatosfogatra 1979-ig kellett várniuk.
Megnyugtatásul közöljük, hogy ezért a relikviáért nem kell pisztolypárbajt vívni a rajongóknak, csak okosan licitálni szeptember 19-én!
CEASAR és CLEOPATRA rácsplakát M:kb.30×90cm. Gr:ism. Ny: Gáti lito.1946.
Kleopátra, a Királyok királynője, a legokosabb, legravaszabb és legszebb nő a történelemben. Kilenc nyelven beszélt, elbűvölő és sugárzó személyisége mindenkire hatással volt. Túlélt egy államcsínyt fivére szervezésében és számos gyilkossági kísérletet. Perzsaszőnyegen vitette magát Caesar elé, akivel szerelmi viszonyt folytatott és egy fiút szült neki. Megszilárdította hatalmát a trónon, és amikor a Caesar elleni merénylet után fordult a kocka, Marcus Antoniust is elcsábította, akit három gyermekkel ajándékozott meg.
A végjáték Kr.e.30-ban következett be: Antoniust, Octavianus – Caesar törvényes örököse – legyőzte, mire Antonius öngyilkos lett, Kleopátra pedig keblére ölelte az áspiskígyót. A drámai cselekmények ellenére ez a színes film vígjátéki formában tárja elénk a történelmet. A kétszeres Oscar díjas és gyönyörű Vivien Leigh (Elfújta a szél; A vágy villamosa) nem csak a színes plakáton mutatott jól. Hölgyek előnyben!
CHARLES BOYER rácsplakát M:kb.29×85cm. Gr:ism. (1943?)
A pletykákkal ellentétben Boyer nem magyar származású színész, 1906-ban született egy dél-francia kisvárosban. Filozófiai tanulmányait cserélte fel a színpadi deszkákra, majd átnyergelt a filmvászonra. A hangosfilm térhódításával együtt emelkedett a népszerűsége, így nem csoda, hogy Hollywood elszippantotta, és hamarosan a férfi sztárok közé emelkedett. Fölényes, magabiztos játékstílusával minden szerepkörben kiválót alakított. A Fritz Lang rendezte Liliomban a ligeti vagányt, az Algírban a bujkáló banditát, a Walewska grófnőben a zsarnok Napóleont vagy számos esetben szimpla hősszerelmest. A Gázláng talán az első pszicho thriller – amit George Cukor („a nagy hollywoodi rendezőnő”) készített –, amiben zseniálisan játszotta a gonosz férjet, tőle rettegett joggal Ingrid Bergmann. Gyermekként látva, mi is berezeltünk tőle.
Többször jelölték Oscar díjra is, de nem egy szerepe miatt kapta meg, hanem filmtörténeti kutatásai miatt. Itthon a hölgyek és a férfiak körében is jelentős rajongótábora volt. Utolsó nagy sikereit a Casino Royal című Bond paródiában, a Hogyan kell egymilliót lopni, az Április bolondja produkciókban alakította. 1978-ban magányban, betegségben, öngyilkos lett arizonai otthonában.
Egy határozott és elegáns férfiú dolgozószobájának falán szépen bekeretezve, mindig emlékeztetné tulajdonosát arra, hogyan illik bánni a nőkkel. A miheztartás végett!
2000 PENGŐS FÉRFI rácsplakát Gr: ism. M: 28,5x84 cm Ny: Grund lito 1942
A XX. század első évtizedeiben a mozik elterjedésével, a filmek számának gyarapodásával az ország minden pontján elérhetővé, látható és ismertekké váltak a színészek. A technikai fejlődés következtében az egyre erősödő tömegkultúrában –hanglemezek, rádiókészülékek, az újságok – folyamatosan növekedett a fogyasztói igény a szórakoztatásra. Egyes művészek a korábban nem ismert népszerűség csúcsaira emelkedtek, megjelentek a sztárok, kialakult a sztárkultusz. A 30′-as és 40′-es évek fekete-fehér hangosfilmjei között tucatszám születtek a délibábos boldogságtörténetek. Kétoldalas, humoros novellácskából igyekeztek egész estés vígjátékot fabrikálni a forgatókönyvírók és a rendezők. Éppen ezért a színészekre súlyos feladat hárult és sokaknak nem sikerült ezt a magasságot megugrani. Hasonló helyzetük volt a plakáttervezőknek is, akiknek ebben az időben kötelezően a filmszínészek arcát, karakterisztikus vonásait kellett megfesteniük, mert ez rántotta be közönséget az utcáról.
Ez itt a reklám helye! Hajmási Péter elszaladt a barométerért, Hajmási Pál beugrott a nagybőgőbe, viszont Hajmássy Miklós nagyot dobbantott, mert az uradalmi tisztséget cserélte el a színpadra. A magas, robusztus fiatalembernek a siker mellé jutott szőlő és lágy kenyér, omlottak érte a lányok. Cserépy László – kezdetben igényes kultúrfilmeket rendezett –, eme derék iparosmunkájának központi témája a névházasság: a fiatal, de nincstelen ügyvéd eladja magát a gyártulajdonos vénlánynak, hogy majd a szerelmét elvehesse. A sztori ma is aktuális. Kétezernél ki ad többet a „nyugodt erőért”?!
Magyar Kívánsághangverseny rácsplakát M:kb.30×90cm. Gr:ism. Ny: 1943-44
Nem, ez nem a Tibi bácsi három kívánság c. műsorának korai elődje! Annál sokkal komolyabb, jellemzően háborús műfaj, aminek ekkor sajnos divatja volt külföldön és nálunk egyaránt. Elsősorban a fronton harcoló magyar honvédek szórakoztatására és a hazatért sebesült honvédek számára rendezett jótékonysági előadások esztrádműsorszerű filmváltozatáról van szó. Egy korabeli kompiláció. A Magyar Kívánsághangversenyre tódultak a tömegek, kötelező darab volt.
„Nem csoda, mert nemcsak közel hoz bennünket megkapó gondolatával az értünk küzdő hőseinkhez, hanem azért is, mert kedveseinket színes műsorszámok csokrában együtt hozza elénk. A magyar film szerencsés kezű összeállításában pazar díszletek között peregnek gyors egymásutánban az érzelmes és víg jelenetek, a próza és a dal, a könny és a harsogó nevetés, melyből néhány színes revü jelenet külön is kiemelkedik. Kedvenceink hosszú sorban vonulnak fel.” – írták az akkori lapok.
A jókezű mixer, Balogh István mielőtt kikötött a rendezői pálya mellett bejárta egész Európát, Afrikát és mindkét amerikai kontinenst. Kitűnően beszélt idegen nyelveket, remekül rajzolt, festett és szobrászkodott, de a zongoraművészi pálya iránt is érdeklődést mutatott. Ám ő juszt is rendező akart lenni!
E tételünk nem csak az egy főre jutó sztárok számával, de grafikai megoldásaival –bukolikus zsúfoltságával – is kiemelkedik a mezőnyből. Felhívnánk a figyelmet János vitézre és az ő Juliskájára, egy hatalmas szívre (nyilván mézeskalács), a piros-fehér-zöld trikolórra, a gyönyörű vörös drapériára és az egyedi, finoman megrajzolt magyaros motívumokra. És mindez egy plakáton! A hazafiság mindenekelőtt!