Egy tucat tarka majom. Kelet Európai filmplakátok, az 50 éves Majmok bolygója filmhez.
2018. március 09. írta: laposhal

Egy tucat tarka majom. Kelet Európai filmplakátok, az 50 éves Majmok bolygója filmhez.

Egy borongós téli nap volt, 1968 november 15. A Báthory utcai épület harmadik emeletén gyülekezett már az átvételi bizottság. A nagy érdeklődést mi sem bizonyította jobban, hogy 20 ember ült be a vetítőbe. Stirlitz akkor még nem sejtette. Belecsaptak, és egyöntetűen elmeszelték a filmet. Pontosan tudták, hogy hatalmas siker mindenhol a világon, de ez nem tántorította el őket. A tömör vélemény ami a jegyzőkönyvbe került ez volt: a film mondanivalója vitatható, rengeteg a zavaró naturális részlet miatt a bizottság nem javasolja a film átvételét. A Majmok bolygója dobozban maradt.

ape9.jpg

Érdekes, hogy sem Lengyelországban, sem Csehszlovákiában nem okoztak gondot ezek a részletek. 1970-ben már mindkét országban ment a film természetesen óriási sikerrel. Még Romániában is bemutatták. Teltek múltak az évek és elérkezett 1972 májusa, és újra lejátszották a filmet, és ez a négy év szinte csodát tett és a bizottság minden további nélkül azt javasolta, hogy a film kerüljön a hazai mozikba. De hiába volt egy teljes mozikópia a Filmtudományi Intézet tulajdonában, újabb 5 évet kellett várni, amíg az alkotás a nézők elé került. És most jön a teljes őrület, a filmet egyetlen moziban játszották a Budapesti Filmmúzeumban. Olyan botrány kerekedett, hogy még újságcikk is készült arról, hogy nem biztos, hogy ez volt a legjobb döntés.

a7d5e338dd9c572aabbc264002b2851b.jpg

„Hetek óta tömegek ostromolják a Filmmúzeum pénztárait, talán kár volt az 1968-ban készült filmet egyetlen moziban játszani.. tanulság jobban kell előre tudni számítani miből lesz ekkora közönségiker”

Magyar Hírlap 1977. február 10. 6 old. Geszti Pál A majmok bolygója

Három év alatt végig csak itt játszották, egészen 1980 nyaráig, amikor az első szerződés lejárt. A filmet ez idő alatt 134.574 néző láthatta a Tanács körúton. Külön plakát készült a vetítéshez, nem kell mondanom milyen ritka darab.

majmonka.jpg

Kontár György grafikája nagyon egyedi megközelítésben nyúl a filmhez, a plakát alján apró betűs rész a következő.

picmaj.jpg

Aztán valaki észbe kapott, hogy esetleg a város másik részén, ne adj isten vidéken is kíváncsiak lehetnek a filmre. 1979-ben egy jól menő kisiparos 4 kg pacalt és 3 fürt banánt kínált egy kora délelőtti zsöllye jegyért. Ma ez egy használt A6 ára lenne. És megtörtént a csoda a majmok eljutottak az egyszeri néptömegekig, és hatottak rájuk. Vidám munkásbrigádok a kocsma helyet a közeli mozgókban töltötték jól megérdemelt pihenő idejüket. Mindenki jutalomban részesült és mozipénztárakban vidám csilingeléssel gyűlt a bevétel. 1.469.383 néző és ez összesen 16 kópiával produkálta a film, és akkoriban már nem volt ritka, hogy kis klubokban super 8 filmeket lehetett nézni, de ez egy másik story lesz majd.

img_5642.jpg

Az újrajátszáshoz Molnár Kálmán készített plakátot, ez talán még egy fokkal elvontabb mint a másik volt. Az egész valami lehetetlen perspektívában készült, és meglehetősen ijesztőre sikeredett. Van benne jócskán poéngyilkosság is, de ez csak a film megtekintése után derül ki szerencsére. Sok külföldi oldalon azt kérték számon, hogy miért engedik a pszichodrogok használatát, mert egyértelmű, hogy itt valami erős tripp élmény kerítette hatalmába az alkotót.

https://plakatfiu.com/hu/majmok-bolygoja

A többi szocialista plakát is, folyamatos viták tárgyát képezi a nyugati gyűjtők körében.Ki mikor mit és hogyan kapott nagyobb dózisban.

f8d357bfc677a8162a81ff167033f5dd.jpg

 

A cseh plakát egy vidám pajkos kergetőzés, egy hatalmas neon majom előtt. Csak ha huzamosabb ideig nézegetjük, akkor látjuk meg, hogy két majmonkánál is van egy elég rendes méretű bikacsök. Na ennyit a boldog hepajról, Vratislav Hlavaty plakátja nagyon jó színekkel, és arányokkal operál.

1968_planet-of-the-apes_15.jpg

A színekben a román plakáton sincs hiány, és nekem egy opera díszlete jut valahogy egyből az eszembe. És az is nagyon furcsa, hogy teljesen előtérbe helyezte a női szereplőket, Hestont csak nyomokban tartalmaz a plakát. Sajnos nincs információm az alkotóról. Nagyon ritka és kedvelt gyűjtői darab lenne, ha lenne.

planet-of-the-apes-polish-movie-poster.jpg

Két kelet-európai plakátról találtam még anyagot. Az egyik a lengyel plakát, amit Eryk Lipinski alkotott a filmhez. Hát, hogy finoman fogalmazzak nem vitte ezt túlzásba, de lehet, hogy pont ez a minimalizmus a plakát erőssége, ezt mindenki maga döntse el. Na de a színei azok bitang jók lettek, az nekem is tetszik nagyon.

1968_planet-of-the-apes_04.jpg

És végül egy német plakát. Ez is sajnos ismeretlen alkotótól. Szerintem ennek a plakátnak pont az tesz jót, hogy egyszerű, és jól elhelyezett figurákkal operál. És a mondat ami a fő helyre került, az is üt egy elég rendeset.

Wird der Mensch einmal andere Wesen um sein Leben bitten müssen?”

És legyen még egy rövid, de velős történeti értékelés a filmről field64 tollából, nagyon hálás vagyok neki ezért ismét.

 

A majmok bolygója (1968)

Pierre Boulle 1963-ban megjelent bestsellere, A majmok bolygója azonnal felkeltette Arthur P. Jacobs producer figyelmét, ám hiába házalt a nagy filmstúdióknál, mindenütt a gyengeelméjűeket megillető elnéző félmosollyal fogadták. „Még hogy űrhajók és beszélő majmok! Magának inkább egy jó pszichiáter kéne, Mr. Jacobs!” Végül a 20th Century Fox vállalta, hogy tető alá hozza a filmet. Rod Serling írta meg a forgatókönyv első változatát, amely már tartalmazta a legendássá vált és megdöbbentő végső csattanót is, mely egyrészt teljesen eltér a regény befejezésétől, másrészt szerintem hatásosabb is annál.

majomkirakat3.jpg

Igen ám, de a majmok társadalma a könyvben technikailag igen fejlett volt, ennek filmes megjelenítése viszont komoly költségtényezőnek ígérkezett. Jelentős összegekkel kellett számolni a majommaszkok vonatkozásában is. Ezekből ugyanis különösen sok kellett, ráadásul tervezésüknél ügyelni kellett arra is, hogy alkalmasak legyenek mimika kifejezésére, és a színészek beszélni is tudjanak bennük.

enlight625.jpg

Az első maszkos próbafelvétel meggyőzte ugyan a stúdió illetékeseit, hogy a film tényleg megvalósítható, de a hosszú távú munkára ezek a kezdeti maszkok nem voltak alkalmasak. John Chambers személyében sikerült egy olyan maszkmestert találni, aki a filmvilágban először használta azt a speciális eljárást, melyet a második világháború után az arcsérült veteránok kezelésére dolgoztak ki. Chambers munkáját később speciális Oscar-díjjal ismerték el, mivel a hatvanas években a maszkmesterek számára még nem létezett külön kategória. A majommaszkok végül elvitték a teljes költségvetés 17%-át, ami miatt a fejlett majomcivilizáció helyett csak egy kezdetleges majomtársadalom bemutatására maradt anyagi fedezet. A forgatókönyv végleges változatát Michael Wilson írta, aki egy évtizeddel korábban már eredményesen filmre adaptálta Boulle másik híres regényét, a Híd a Kwai folyónt.

majomkirakat2.jpg

A rendezésre először J. Lee Thompsont szemelték ki, aki inkább a Mackenna aranya (1969) című westernt választotta, ámbár később ő rendezte a szériává terebélyesedett majomsztori 4. és 5. részét. A főszerepet eredetileg Rod Taylornak szánták, akit a nézők többsége Hitchcock Madarak (1963) című horrorjából ismerhet. A Fox alapos megfontolás után úgy döntött, hogy egy ilyen rizikós filmet csak egy nagy sztár vihet sikerre, így Taylor helyett Charlton Hestonra esett a választás. Ő éppen influenzás volt akkoriban, de az illetékesek emiatt már nem akarták tovább halogatni a forgatás elkezdését, szerintük Heston rekedtes hangja jól illett a figurához.

enlight626.jpg

Dr. Zaius szerepére Edward G. Robinsonnal készítettek próbafelvételt, ám a veterán színész szívproblémákkal küszködött, és nem tudta vállalni a napi több órás maszkírozás procedúráját. Maurice Evans lépett a helyére. További fontos szereplők: Kim Hunter, Roddy McDowall és Linda Harrison. Szó volt Ingrid Bergman és a még kezdő James Brolin szerepléséről is: Bergman nemet mondott (utólag megbánta), Brolin jelenetét pedig kihagyták. A majmok bolygója a filozofikus sci-fik sorába tartozik, cselekménye többféle értelmezési lehetőséget is kínál. A majmok és az emberek kapcsolatában éppúgy fel lehet fedezni a fehérek kontra feketék vagy az emberek kontra állatok viszonyrendszerét, mint a diktatórikus államok bírálatát. Taylor tárgyalása például egy hamisítatlan koncepciós per, ám a kritika éle nem csak a szocialista tábor ellen irányult: a film alkotói közül többen is megszenvedték az ötvenes évek Amerikája, a McCarthy-korszak igazságtalanságait.

majomkirakat1.jpg

Kulcsmotívum az atomháború is, melynek réme a hatvanas évek világpolitikai helyzetében különösen fenyegető módon volt jelen, ráadásul ebben a tekintetben az alkotók rendkívül pesszimistának bizonyultak. Mai szemmel nézve helyenként kicsit didaktikusan hatnak azok a mondatok, melyekben az önpusztító emberiségről esik szó, de akkoriban ez még újdonság volt, a mondanivaló pedig sajnos manapság aktuálisabb, mint valaha. Schaffner ügyesen fordította a film javára Charlton Heston imázsát is, aki korábbi szerepei révén (beleértve a történelmi karaktereket is!) afféle mindig győzedelmeskedő hős, a verhetetlen Amerika szimbóluma volt: lám, ebben a helyzetben viszont ő is lényegében kiszolgáltatott és tehetetlen.

majomresz.jpg

Felvettek egy olyan jelenetet is, melyben Novát, a hősnőt állapotosan láthattuk volna, de ezt mégsem használták fel, mert úgy vélték, optimizmust sugallna, melyet mindenképpen el akartak kerülni. (Ellenpéldaként itt említeném meg 2001-es remake-et: Tim Burton abszolút optimista filmet forgatott, gyakorlatilag kiherélte az 1968-as változatot.)

planet-of-the-apes-uk-poster_1800.jpg

A hangulatteremtésben elévülhetetlen érdemei vannak Jerry Goldsmith zeneszerzőnek is. Filmes anekdoták szerint majommaszkot viselt komponálás közben, hogy minél jobban beleélje magát a film hangulatába. A végeredmény Hollywood történetének első, hangnem nélküli filmzenéje, melyhez Goldsmith a legkülönbözőbb hanghatásokat vegyítette.

goldsmith_apes.jpg

A majmok bolygója óriási sikert aratott, négy folytatás készült belőle, továbbá 1974-ben és 1975-ben egy-egy tévésorozat, 2001-ben pedig a már említett remake. 2011-ben Hollywood újra felfedezte a témát, és mivel a siker akkor sem maradt el, a majmok jelenleg is visszatérő vendégek a világ filmvásznain.

 

pota-time-fb.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://plakatfiu.blog.hu/api/trackback/id/tr9413726866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AntiChrist 2018.03.10. 02:23:37

Jó poszt, gratula!

Imádom az eredeti filmet, illetve a regényt is: a filmes cselekmény több helyen eltér a könyvbélitől, de úgy gondolom, hogy ezek csak javára váltak a mozgóképes megvalósításnak.
A folytatások és a tv-sorozat viszont nem tetszettek - a 2001-es remake pedig kifejezetten gyalázatos lett. Tim Burton megérdemelne érte egy méretes fenékberúgást. Annyira elvette a kedvem az egésztől, hogy a még újabb feldolgozás-szériát azóta se mertem megnézni...

laposhal · https://plakatfiu.com/hu 2018.03.10. 08:09:07

@AntiChrist: Köszönöm szerzőtársam nevében (field64) is. Én még a második részt valahogy végi ültem, ahol ilyen koton szerű ruhába öltözött túlélők imádtak egy hatalmas töltényt. Super 8 filmen láttuk Csengery utcai postás klubban. Még az előtérben fájerező menő arcok is belekezdtek, de amikor a furcsa ruhások megjelentek a filmben lassan visszamentek kártyázni. Ez ott egy kritika volt. Ha kint kártyáztak, rossz volt a film. Bezzeg a A new york-i hasfelmetszőn (1982) egy gombostűt se tudtál volna elrejteni.

para_noir 2018.03.10. 10:42:53

@AntiChrist: pedig az új filmek nagyon jók, sőt az elsőtől kezdve egyre jobbak.

AntiChrist 2018.03.10. 13:30:27

@laposhal: Látni láttam a régi folytatásokat, csak valahogy nem jöttek be.
Ó, a régi mozis szokások...
Én ugyan vidéki gyerek vagyok, de nagyon sokat jártunk moziba annak idején. Akkor még nem foglalkoztak különösebben a korhatárokkal: A cápát például 8 évesen láttam - a nagyapám vitt el rá. Ő előzőleg már látta a filmet, de meg akarta nézni újra, én meg kikönyörögtem, hogy vigyen el engem is. Csurig volt a mozi, és akkoriban még nem kajálni meg facebookozni jártak a népek moziba: lehetett a vászonra koncentrálni.
Pont akkoriban valami cápa show is volt ott, Debrecenben: arra is elmentünk. Dajkacápákkal úszkált együtt egy búvárcsaj: egy teherautó utánfutójára volt applikálva egy piszok nagy akvárium, abban ment az egész "show".
Régi szép idők... :)

@para_noir: Anno a Burton-féle remake nagyon elvette a kedvem mindenféle Majmok bolygójától, de én is úgy hallottam, hogy jók az új filmek. Ha lesz időm, megpróbálkozom velük. :)

M. móki 2018.03.31. 09:32:51

Különösen szeretem, hogy az interneten források feltüntetése nélkül ontják magukból a poszt-tolók az okosságokat, mintha az ujjukból szopnák az információkat. Az átvétel története konkrétan átvétel egy könyvből.

laposhal · https://plakatfiu.com/hu 2018.03.31. 10:52:00

@M. móki: Aztán jön M és jól lebuktatja a gonoszokat.