Forradalom nyugatról nézve.
2018. október 23. írta: laposhal

Forradalom nyugatról nézve.

Nagyon kevés film készült, készülhetett a 1956-os eseményekről. Ezek nagy része inkább dokumentumfilm volt. Minden politikai oldal másként látta az eseményeket, és annak történeti hátterét is másként ábrázolta. Természetesen hazánkban, ahogy a politikai és kulturális kormányzat puhult, engedékenyebb lett, készültek filmek az októberi eseményekről. Lásd: Szerencsés Dániel, Szamárköhögés. Nyugaton valahogy ez a történeti eseménysor hamar feledésbe merült, és nagyjátékfilm kevés készült, ami a forradalom történetét vette volna alapul. Az általam ismert két film, ami a magyar forradalomról, és 1956 eseményekről szól, az George Tabori (Tábori György) romantikus regényéből készült Az utazás (1959), amit Anatole Litvak rendezett. Olyan hatalmas sztárokkal a főszerepben, mint Yul Brynner, Deborah Kerr és Jason Robards.

in_journey_es00567_l.jpg

De ebben a filmben sajnos inkább az érzelmek a fontosak, a történeti események teljesen a hátérben maradnak. Egy rövid , de velős leírást találtam a filmhez, íme.

A George Tábori forgatókönyve alapján készült film Magyarországon játszódik, méghozzá 1956 utolsó napjaiban, akkor, amikor semleges külföldiek egy csoportja éppen elhagyni készül az országot. Orosz katonák élükön egy bizonyos Szurov őrnaggyal egy határ menti kisvárosban visszatartják a határt átlépni szándékozó társaságot, melynek tagjai között van egy szépséges angol hölgy, bizonyos Diana Ashmore és egy magyar forradalmár, Paul Kedes is. Szurov őrnagy azonnal felfigyel a gyönyörű angol asszonyra, akit furcsán érintenek az orosz érzelmei.

mv5byznjytg2ntytmzg1ni00zgriltlhzdktodbkzde3zdyxyzm3xkeyxkfqcgdeqxvymzawotu1mtk_v1_sy1000_cr0_0_1231_1000_al.jpg

Részint taszítja őt a férfi, részint úgy érzi, hogy ki kellene használnia a kínálkozó alkalmat, Szurov vonzalmát arra, hogy embereket mentsen meg. Azonban Szurov sem ostoba, ráébred arra, hogy a külföldi társaságban megbújik egy forradalmár, és komoly döntést kell hoznia: választania kell a kötelesség és a szerelem között.-link

A másik film, A Budapesti rém (1958) The Beast of Budapest, már erősebben foglakozik a történelmi eseményekkel, de sajnos maga a film, elég gyengére sikeredett. Itt nincsenek sztárok, és a film is sokkal hamarabb készült el, de sajnos nem aratott semmiféle elismerést, sem nemzetközi visszhangot, de a hozzá készült plakát elég brutális, és talán hitelesebb is ábrázolja az eseményeket.

img_5356.jpg

A plakát elérhető lesz a november 9. plakátaukción, a KÉK-ben. Klikk a részletekért! 

 

A történet középpontjában egy politika által megosztott szerelmespár áll. Földessy Marika a néphadsereg egyik tábornokának lánya meggyőződéses kommunista, aki minden igyekezetét latba veti, hogy udvarlóját, Tolnai Károlyt, egy liberális gondolkodású, elbocsájtott egyetemi tanár fiát a párt hű támogatójává tegye. Október 23-án az egyetemi ifjak a szabadság iránti vágyuknak addig soha nem látott tömeggyűlésen adnak hangot, amelyet Zágon Ottó, az Államvédelmi Hatóság vezetője csak azért nem fojt azonnal vérbe, mert remek alkalomnak tartja arra, hogy letartóztassa a felkelők vezetőit. Elsőként Tolnai professzorra sújt le Zágon bosszúja, amely azonban csak felgyorsítja a Budapest utcáin kibontakozó eseményeket. A rádió épületénél Károly már a felkelők egy csoportjának vezére, és nemsokára Marikának is szembesülnie kell mindazzal a szörnyűséggel, amelyet a kommunista rémuralom jelent. Zágon a szovjet megszállók segítségében bízik, de hamarosan rájön, hogy jobb, ha azonnal menti az irháját.

644.jpg

A budapesti rém igazi hollywoodi B-film, azaz a szórakoztató műfajok követelményei szerint készített, alacsony költségvetésű produkció, amely témáján túl annak révén lehet érdekes számunkra, ahogy a stúdióban készült drámai jeleneteket a budapesti utcákról származó, archív híradófelvételekkel egészítették ki.


A szereposztásban az amerikai színészek, például Gerald Milton (Zágon) vagy John Hoyt (Tolnai professzor) mellett a nagyobb hitelesség érdekében olyan európai származású színészek is helyet kaptak, mint a német Violet Rensing (Marika) vagy az osztrák John Mylong (eredeti nevén Johan Mylong-Münz, Földessy tábornok szerepében). A film rendezője, Harmon Jones vágóként dolgozott olyan játékfilmekben, mint az Anna és a sziámi király, a Bumeráng, vagy a Pánik az utcán, mielőtt játék- és tévéfilm rendezőként folytatta volna pályáját."-link 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://plakatfiu.blog.hu/api/trackback/id/tr4114317845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Field64 · http://archivregiidokmozija.blogspot.hu/ 2018.10.23. 18:12:16

Több nyugati film is készült, amely részben vagy egészében Magyarországon játszódik az ötvenes években, vagy épp a forradalom időszakában. Elsőként szerénytelenül saját magam írását ajánlom a Vizinczey István regényéből forgatott Érett nők dicsérete (1978) című kanadai filmről. A rendező egy disszidens magyar, George Kaczender (Kaczender György), az operatőr Lente Miklós, a zene Polgár Tiboré. Vajna András (nem, nem Andy Vajna!) főszerepét az akkor még pályakezdő Tom Berenger játszotta, egyik partnernője a szexin kancsal színésznő, Karen Black volt.

filmbook.blog.hu/2017/01/07/erett_nok_dicserete_976

Említhető még a Hajnalban meghalnak az álmok (1961, Enrico Gras és Mario Craveri) című dráma is, amely az 1956-os magyar forradalom utolsó óráiban játszódik. A Miklós Annát alakító olasz színésznő, Lea Massari ezért az alakításáért több díjat is kapott. A lista még folytatható lenne, csak most mennem kell másfelé.