Azt gondolom az árverés titkos befutói talán ezek közül a plakátok közül kerülhet ki. De ez persze kiderül kedden majd a plakátaukción.
Kémek a Sasfészekben. Merczel Péter remek plakátja, a külföldi filmplakátokkal foglakozó gyűjtők, kereskedők a Helényi féle S.W. plakátok után ezt ismerik a legjobban. Teljesen megérdemelten lett sikeres, mert itt minden összeállt, egy nagyon jó és sikeres filmhez készült egy remek a rajz.
Nincs rajta semmi máz, csak az ötlet viszi a prímet. Természetesen remek grafikai megvalósítással. De nem kellettek színek és nagyon felíratok se, pont azért, hogy a két ragadozó vigye a hátán a plakátot. Pontosan lehet tudni a tartásukból, hogy melyik Richard Burton és melyik Clint Eastood.
És mi a kém feladata, hogy beépüljön, hogy ne lógjon ki a többi ragadozó közül, hogy a saját spiontársa se tudja ki ő valójában.
A halál 50 órája, bizonyos korosztálynak egyet jelent a háborús filmmel. Órákig lehetne sorolni a történelmi tévedéseit, hibát. Engem ez nem érdekel, mert nem vagyok történész, nem éltem akkor, és szerencsére nem halt meg ezekben a harcokban senki a családomból. Ezt csak azért írtam le, hogy megértem mindazokat akik bizonyos szempontokból támadták a filmet.
Nekem és még több 10 ezer embernek, a film azt jelenti, hogy percekig dübörög át 50 tank a filmvásznon. Ja és most egy pár napig a Corvin moziban lehet a filmmel találkozni felújított kópián. A plakát komoly ritkaság, nem ez munka emelte hazánk legjobb grafikusai közé Szilvásy Nándort, de nagyon értékes kordokumentum. Azt sem tudom milyen tankok vannak a plakáton, lehet, hogy nem Tigrisek és nem Párducok, de az biztos, hogy 12 darab van rajta. Ezek tolják maguk előtt a frontvonalat, mintegy egy vértócsát. Nem nagyon szoktam rangsorokat gyártani, de természetesen vannak kedvenc filmjeim. Ha II. világháborúról szóló filmekről beszélünk, ez benne van az első 10-ben nálam.
Töredelmesen bevallom, én ezt a fimet anno valamiért nem láttam. De ahogy a Báron György fogalmazza meg anno a Filmkultúrába "Seidelman az avantgard és a new wave-es képi kultúra néhány fogyasztható elemét váltotta aprópénzre mozifilmjében." nem biztos, hogy baj. Most nem mennék abba bele, hogy Madonna sikereit én soha nem értettem, de mivel ez a plakát és a filmszempontjából lényegtelen is. "Ugorgyunk"-ahogy Posalaky úr mondta. Ludasi Gyula plakátja, olyan mint egy divatlap címoldala. Maradjunk stílusosak, legyen a Vouge, ugye Ciccone kisasszony. Neon színek, nagyon hangsúlyos smink, kiegészítők dögivel. Jól elkapott pillanat ez. Persze egy kicsit bamba, vagy ha finomabban szeretném megfogalmazni naiv. És ez a lényeg, az egész film erről szól egy kedves fiatal lányról aki sodródik az élettel, amit egy folyamatos álomvilágnak néz. Azt is pontosan tudjuk, hogy Madonna rettenetesen rossz színész volt itt, de üzleti fogásnak remek. Tarolt ez is a mozikban rendesen, ilyen gyorsan még popsztár nem lépet fel nálunk.
Végére hagytam a kedvencemet, Éri Jenő Tamás moziplakátját A Sárkány közbelépet. Nagyon odarakta ezt a művész, aki a nyolcvanas évek vége felé szerencsére nagyon jó filmplakátokra kapott megrendelést.
Pont azt a mozdulatot rajzolta meg, ahol megjelenik a gonosz gyilkos fegyvere váratlanul, és hősünkről kiderül, hogy nem sebezhetetlen. Szerintem ez volt a Bruce Lee filmek fő fegyvere. Ez meg a humor. És ahogy mindig valahogy visszatérnek ahhoz a mozdulathoz, ami Lee védjegye. Sajnálom nagyon, hogy akkoriban még csak egy plakát készült (vagy max. 2) a filmekhez. Nagyon jó lenne egy gonosz karakter plakát is a filmhez. A plakát erőssége még az ahogyan bánik a figurával akit ábrázol. Egyszerre könnyed, de ahol kell, mint például az arc ott tűpontos a grafika. És ez a fröcskölés telitalálat volt, mert a vér is értelmet nyert, és még a szövegre is jutott belőle, szerencsére. Zseniális, übergromek, megakafa. Talán ebben a sorrendben. Ezt írták egy blogbejegyzésben a filmről:
