2018. január 16. írta: laposhal

Pedro a mandro.

Hiába zuhog Madridban, az ő frizurája még tart.

Lehet őt rajongásig szeretni, és ugyan ilyen energiát fektetni a gyűlöletébe is. Mindent nem lehet róla tudni. Csak az anyjáról. Árult bizsukat a Madridi bolhapiacon, és 10 évig dolgozott a spanyol telefontársaságnál, mint irodista. Nem volt lusta, mert 34 filmje készült el 40 év alatt. És hosszú a lista melyre a díjak kerülnek fel. Szerintem egy kisebb garázst tele lehetne rakni azzal a 125 különböző filmes elismeréssel, amit az évek alatt besepert.

Igen a mester az a bal sarokban, néha belerendezgeti magát a filmjeibe. A 6. Plakátaukción a Matador filmjének plakátja kerül kalapács alá. A film a spanyol premier után három évvel (1989) került a hazai mozikba. Még pont volt valakiben annyi energia, hogy felkérjen egy magyar grafikust, hogy készítsen plakátot a filmhez. A választás Balla Margit grafikus tervére esett. Finoman erotikus, és sejtelmesen erőszakos a rajz. Visszafogottak a színek, és inkább az árnyjáték eszközével manipulál minket a művész. Szép igényes darab, szerintem Almodóvarnak is tetszene.

Ismét vendég poszt jön field64 írja le véleményét a filmről.

Matador (1986)

A spanyol filmművészet kimagasló egyénisége, Pedro Almodóvar a Matadorral mutatkozott be a magyar mozikban. Ez az alkotása párhuzamosan készült másik híres korai filmjével, A vágy törvényével (1987): a két mű között számos hasonlóság figyelhető meg tematikailag, formanyelvi szempontból és a szereposztást illetően is.

mv5bnti4ywe3m2itytc4ys00zdnklwe3mdetytmwyzu5owmwodjhxkeyxkfqcgdeqxvymjuyndk2odc_v1.jpg

Antonio Banderas például mindkettőben érzékeny, lelkileg labilis, szexualitásában bizonytalan fiatalembert játszik, aki a Matadorban magára vállal egy valaki más által elkövetett gyilkosságot, A vágy törvényében viszont valóban gyilkossá válik. Almodóvar szerint a Matador egy nagyon is konkrét dologról, a szexuális megszállottságról szól egy szimbolikus történet által, míg A vágy törvénye a címbeli absztrakt fogalmat egy ízig-vérig realisztikus cselekményen keresztül ábrázolja.

A Matador költségvetése körülbelül 120 millió peseta volt, melynek előteremtése viszonylag könnyen ment. Az előző Almodóvar-filmek ugyanis kereskedelmi sikert értek el, ami a rendező számára a legjobb ajánlólevél volt ahhoz, hogy új alkotásához támogatókat találjon.

A büdzsé felét a Kulturális Minisztérium biztosította, amely épp akkoriban dolgozott ki egy támogatási programot a spanyol filmművészet fellendítése érdekében. A forgatás Madridban zajlott, melynek számos nevezetes helyszíne ragyogóan illett a film szimbolikájához.

A film elején a főszereplő önkielégítését látjuk (mellesleg A vágy törvénye is hasonló polgárpukkasztó jelenettel indul), miközben véres és erőszakos filmeket néz. Ezeket a képkockákat Almodóvar olyan híres mozgóképekből vette kölcsön, mint például A halál fűrésze (1981, Jesús Franco) és a Hat halott modell (1964, Mario Bava). Később is láthatunk filmrészletet: María és Diego a Párbaj a napon (1946) című King Vidor-filmet nézi meg egy moziban, ami egy olyan szenvedélyes és különös kapcsolatról szól, mint az övék. Zárszóként megjegyezném, hogy maga Almodóvar úgy gondolja, két leggyengébb saját filmje a Matador és a Kika, de jómagam ezzel egyáltalán nem értek egyet.